2015. január 27., kedd

Étcsokoládés tenger gyümölcsei bonbon




Végre elkészült "Az igazi tenger gyümölcsei bonbon" étcsokis verziója is. Most már bátrabban használtam ezt a formát, hiába a gyakorlat teszi a mestert. Igazából nem tudom eldönteni, hogy az étcsokis vagy a fehércsokis verzió ízlik-e jobban, nagyjából fej-fej mellett állnak a versenyben. Ebben a bejegyzésben csak a receptet írom le, akit bővebben érdekel a 3D-s bonbonkészítési technika, az olvassa el a fehércsokis bejegyzést is. 





Hozzávalók (22 db-hoz):

- 2X160 g étcsokoládé
- a díszítéshez pár kocka fehércsokoládé

A ganachehoz:
- 70 g tejcsokoládé
- 50 g mogyorópaszta
- 30 g tejszín

Elkészítés:

1. Először a tölteléket készítem el. Ehhez a csokoládét megolvasztom és hozzákeverem a mogyorópasztát. A tejszínt egy kicsit megmelegítem és 2-3 részletben belekeverem a ganacheba. A tölteléket habzsákba kanalazom.
2. A díszítéshez a bonbonforma mélyedéseit nagyjából összemaszatolom gumikesztyűs ujjal egy kis temperált fehércsokoládéval.
3. 160 g étcsokoládét megolvasztok és temperálok majd kiöntöm vele az egyik bonbonformát. A műveletet megismétlem a másik bonbonformával is. A formákat hűtőbe rakom, amíg a csoki megszilárdul.
4. A tölteléket beletöltöm a forma mélyedéseibe, vigyázok, hogy ne töltsem nagyon túl őket, de egy kicsivel több tölteléket is elbír ez a technika, hiszen nem lesz letalpalva a bonbon. A formákat fél órára hűtőbe helyezem, hogy a ganache teljesen megszilárduljon.
5. Ezután magam elé készítem a két formát, a fém rudakat és a hajszárítót. A hajszárítóval kicsit megmelegítem a formák felszínét, ezután az egyik formát óvatosan ráhelyezem a másikra, majd rögzítem őket a fém rudakkal. Egy kicsit megforgatom a kezeim között a formát, hogy a csoki egyenletesen tudjon terülni. 1,5 órát hűtöm a formát. Ha letelt a másfél óra, kiveszem a rudakat és egy késsel szétfeszítem a formát. A bonbonok maguktól ki fognak potyogni a formából.





2015. január 23., péntek

Meyer citromos bonbon





 A Meyer citromot sokan celebcitromnak is nevezik, mert mind ízében, mind aromájában lekörözi a boltokban kapható "rendes" citromot. Január közepétől nagyjából február végéig van a szezonja, de nagyon szemfülesnek kell lenni, hiszen a boltokban csak elvétve fordul elő. Egyébként könnyen felismerhető, hiszen a héja sima, az illata fűszeresen narancsos, a színe pedig enyhén narancssárga. Én már bespájzoltam belőle, egy ideig biztosan elég lesz! Nem akartam túlcifrázni a tölteléket, az volt a cél, hogy a Meyer citrom domináljon a ganacheban, és szerintem sikerült is elérnem ezt a célt. 



Hozzávalók (21 db-hoz):

A díszítéshez: 
- 1-2 kocka fehércsokoládé + egy késhegynyi kurkuma
- 1-2 kocka fehércsokoládé
- arany színű lüszter

A burokhoz:
- 200 g étcsokoládé

Ganache:
- 90 g fehércsokoládé
- 35 g tejszín
- 1 tk méz
- 1 tk reszelt Meyer citromhéj
- 15 g Meyer citromlé
- 10 g narancslikőr
- 1 tk puha vaj

Elkészítés:

1. Először a ganachet készítem el. Ehhez a tejszínt és a mézet megmelegítem, beleszórom a citromhéjat, majd lefedve pihentetem fél óráig. A csokoládét megolvasztom és hozzákeverem az átszűrt tejszínt, a citromlevet és a narancslikőrt. Végül a puha vajat is beledolgozom. Habzsákba töltöm és kihűtöm. 
2. A díszítéshez a fehércsokoládét megolvasztom és temperálom, majd belekeverem a kurkumát. Gumikesztyűbe bújtatott újjal kidekorálom a bonbonforma mélyedéseit. 1-2 perc alatt meg is fog szilárdulni a csoki. A műveletet megismétlem a fehércsokoládéval is. 
3. Az étcsokoládét megolvasztom és temperálom, majd kiöntöm vele a bonbonformát. Pár percre hűtőbe helyezem a formát, amíg a csoki megszilárdul. 
4. A tölteléket beletöltöm a mélyedésekbe, vigyázva, hogy hagyjak helyet a lezáráshoz is. A formát hűtőbe rakom, amíg a ganache megbőrösödik (30 perc). 
5. A maradék étcsokoládét megolvasztom és temperálom, majd letalpalom vele a bonbonokat. Pár perc hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából. Ecset segítségével arany színű lüszterrel is kidekorálom a bonbonokat. 






2015. január 20., kedd

Klasszikus fudge, avagy tejkaramella házilag







Ki ne szeretné a finom és omlós tejkaramellát? A minap vettünk a Lidl-ben egy csomag deluxe tejkaramellát, az árától teljesen el voltam hűlve... Gondoltam egyet, és elhatároztam, hogy én majd kisebb büdzséből is kihozom ezt a fantasztikus édességet. És így is lett. Persze ehhez kellett egy jó recept is. Szerencsére karácsonyra kaptam a szüleimtől egy nagyszerű és rendkívül részletes angol nyelvű cukrászkönyvet, amiben szinte mindenféle édesség receptje szerepel. Akit részletesebben is érdekel Peter Greweling cukrászkönyve, az Praliné Paradicsomnál olvashat a könyről egy részletes összefoglalót. 


A recept nagyon jól működött, bár egy kicsit törnöm kellett a fejem azon, hogy mivel helyettesítsem a receptben szerplő márványlapot. Ugyanis Greweling szerint a fudge-t márványlapon kell táblázni, pont úgy mint a csokit, hogy az optimális kristályszerkezetet elérje. Na én végül márványlap híján inkább vízfürdőbe állítottam a lábast, majd bevetetettem a titkos fegyverem, a kézi mixert. Egy kicsit azért izgultam, hogy ki fog-e kristályosodni a fudge, de nem volt vele hálistennek semmi gond.  Igazán elégedett vagyok a végeredménnyel, úgyhogy bátran ajánlom mindenkinek ezt a receptet.A kész karamell kockákat akár csokival is bevonhatjuk! 

Hozzávalók (kb 20 darabhoz)
- 95 g barna nádcukor
- 95 g kristálycukor
- 62 g tejszín
- 32 g tej
- 38 g akácméz (vagy invertcukor)
- 20 g glükózszirup (helyette lehet akácméz)
- 1 tk vanília kivonat
- 1 csipet só

Elkészítés: 

1. A vanília kivonat és a só kivételével az összes hozzávalót kimérem egy lábasba. Folyamatos kevergetés mellett 118 fokig melegítem a keveréket. Amíg a cukor elolvad közepes hőfokon, utána már maximumra lehet venni hőfokot.
2. Ezután rögtön hideg vízzel teleengedett mosogatóba állítom a lábast és visszahűtöm a karamellt 50 fokig. 
3. Kiemelem a lábast a vízből, letörölgetem az oldalát, belekeverem a többi hozzávalót is majd a kézi mixer legalacsonyabb fokozatán addig keverem a karamellt, amíg jól láthatóan ki nem fehéredik, ez kb 5-8 perc. Ekkor már az állagán is látszódni fog, hogy jól besűrűsödött. 
4. A karamellt 10X10 cm-es sütőpapírra helyezett keretbe öntöm. Keret híján bármilyen sütőpapírral kibélelt doboz, edényke megteszi. 
5. Kb 1 óra hűlés után szépen ki fog kristályosodni a tejkaramella. Ekkor éles késsel körbevágom a keretet, és leemelem a karamellről. Kockákra vágva, sütőpapírba vagy pauszpapírba csomagolva hetekig is eláll. 




2015. január 18., vasárnap

Avokádós csokitorta






Ez az a sütemény, ami se nem szép, se nem csúnya, viszont NAGYON finom, ja és természetesen egészséges is. Nem mellesleg kb. 2 perc alatt összedobható. Igazából én nem is nevezném süteménynek, hiszen szinte csak krémből áll és lévén, hogy ez egy vegán torta nincs neki tésztás része és sütni sem kell. Volt olyan időszak, amikor szinte minden hétvégén elkészítettem ezt a tortát, mostanában ritkábban készül, de attól még nagy kedvenc a családban. Na jó, hozzáteszem, hogy nem mindenkinek ez a kedvenc tortája, hiszen nehéz megemészteni a gondolatot, hogy a recept fő hozzávalója az avokádó. De higgye el mindenki, az avokádó ízét nem lehet érezni a tortában. A krémet egyébként egyszerű pohárdesszertként is lehet tálalni, így még egyszerűbb lesz a dolgunk. 

Hozzávalók (egy mini tortához):

A krémhez:
- 2db érett avokádó
- 2 ek olvasztott kókuszzsír (ha szilárdabb krémet szeretnénk, használjunk többet)
- 2 púpos ek kakaópor (natúr)
- ízlés szerint valamilyen édesítő (méz, datolyaszirup, stevia)

Az alaphoz: 
- 2 marék dió (vagy más olajos mag)
- 5-6 db friss datolya (esetleg aszalt szilva, barack, mazsola)

Elkészítés:

1. Először az alapot készítem el. Ehhez a diót aprító gépbe teszem és nagyjából megdarálom, majd hozzáadom a kimagozott datolyát is és addig aprítom a masszát, amíg nagyjából össze nem áll. Ezután egy sütőpapírral kibélelt kapcsos tortaformába öntöm a keveréket és egy pohár aljával lenyomogatom a masszát.
2. Az avokádó belsejét kikapargatom, robotgépbe teszem, hozzáadom a krém többi hozzávalóját és addig aprítom, amíg szép homogén állaga nem lesz. 
3. A krémet rásimítom az alapra. A formát hűtőbe teszem, amíg a krém megszilárdul. Le is lehet fagyasztani a tortát, sőt jót is tesz neki. Tálalásnál éles, forró késsel elválasztom a formától a tortát. 





2015. január 15., csütörtök

Az igazi tenger gyümölcsei bonbon






Már nagyon régóta vágytam egy igazi tenger gyümölcsei bonbonformára, úgyhogy az ünnepek előtt meg is ajándékoztam magam egy ilyen formával. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de én a boltokban kapható tenger gyümölcsei bonbont egyszerűen ki nem állhatom, olyan a töltelék bennük, mint a kakaóporos margarin, pedig elvileg ezeknek a bonbonoknak a finom mogyoróíz a lényegük. Szerencsére van itthon egy kisebb vödörnyi 100%-os szicíliai mogyorópaszta, úgyhogy a mogyorós íz kérdése megoldott volt. 

Viszont a bonbonforma használatán sokat gondolkodtam, ugyanis a tenger gyümölcsei bonbon bizony három dimenziós, és így a megszokottól teljesen eltérő elkészítési módot igényel. A bonbonforma amit vettem egyébként egy úgynevezett "double mold", ami azt jelenti, hogy két formát összeillesztve kapjuk meg a teljes három dimenziós bonbont. Na igen ám, csak hogy lehet őket összeilleszteni? A formák közepén van két kis lyuk, ezekbe kell helyezni két speciális rudacskát, így tudjuk összeilleszteni a formákat. De itt még mindig nincs vége a történetnek, ugyanis ahhoz, hogy összetapadjon a két fél bonbon, meg kell melegíteni kicsit hajszárítóval a talpalatlanul a formában lévő bonbonokat, csak ezután lehet összeilleszteni a két formát. Mondanom sem kell, hogy nagyon izgultam a melegítés miatt, mindenféle rémképek jelentek meg lelki szemeim előtt, nem gondoltam volna, hogy ebből bármi is ki fog sülni, de kisült. 1,5 óra (!!) hűtés után szépen összetapadtak a fél-fél bonbonok. Azért kellett ilyen sokáig hűteni a formákat, mert ugye a melegítés hatására az amúgy temperált csoki temperálatlanná változott és a temperálatlan csoki igen nehezen köt meg. A melegítéssel pedig nem szabad finomkodni, jó nem azt mondom, hogy folyósra olvasszuk a bonbonokat, de annyira mindenképpen meg kell, hogy a mélyedések szélén lévő csoki aránylag folyós legyen, mert csak így fognak szépen összetapadni a bonbonok. Ezt a formát biztosan sokat fogom még használni, úgyhogy a blogot szépen lassan el fogják özönleni a csoki csigák, rákok és kagylók :)





Hozzávalók (22 db-hoz):

- 2X160 g fehércsokoládé
- a díszítéshez pár kocka étcsokoládé

A ganachehoz:
- 70 g tejcsokoládé
- 30 g tejszín

Elkészítés:

1. Először a tölteléket készítem el. Ehhez a csokoládét megolvasztom és hozzákeverem a mogyorópasztát. A tejszínt egy kicsit megmelegítem és 2-3 részletben belekeverem a ganacheba. A tölteléket habzsákba kanalazom. 
2. A díszítéshez a bonbonforma mélyedéseit nagyjából összemaszatolom gumikesztyűs ujjal egy kis temperált étcsokoládéval. 
3. 160 g fehércsokoládét megolvasztok és temperálok majd kiöntöm vele az egyik bonbonformát. A műveletet megismétlem a másik bonbonformával is. Fontos, hogy a burkot kellően vastagra kell hagyni, a nagyon vékony burokkal az összeillesztésnél problémák lehetnek. A formákat hűtőbe rakom, amíg a csoki megszilárdul.
4. A tölteléket beletöltöm a forma mélyedéseibe, vigyázok, hogy ne töltsem nagyon túl őket, bár ez a technika egy kicsivel több tölteléket is elbír, hiszen nem kell letalpalni a bonbonokat . A formákat fél órára hűtőbe helyezem, hogy a ganache teljesen megszilárduljon. 
5. Ezután magam elé készítem a két formát, a fém rudakat és a hajszárítót. A hajszárítóval kicsit megmelegítem a formák felszínét, ezután az egyik formát óvatosan ráhelyezem a másikra, majd rögzítem őket a fém rudakkal. Egy kicsit megforgatom a kezeim között a formát, hogy a csoki egyenletesen tudjon terülni. 1,5 órát hűtöm a formát. Ha letelt a másfél óra, kiveszem a rudakat és egy késsel szétfeszítem a formát. A bonbonok maguktól ki fognak potyogni a formából.






2015. január 13., kedd

SAD! 29.- "Nagyi Titka" Összefoglaló



Szeretném megköszönni mindenkinek, aki jelentkezett a játékra. Nagyon kreatívak voltatok, igazán sokféle finomsággal neveztetek. Külön érdem, hogy a karácsonyi rohanás közepette is jutott időtök arra, hogy részt vegyetek a játékon. 
Úgy láttam az e-mailekből, hogy mindenkinek tetszett a játékkiírás, aminek nagyon örülök. 
Nézzük is akkor szépen sorjában, hogy milyen finomságokkal neveztetek!


1. Ági, a ...konyhán innen-kerten túl írója egy igazán különleges, ünnepi hangulatú receptet hozott nekünk. Karácsonyi püspökkenyere, mely egy régi családi recept alapján készült egyszerűen egy műalkotás, és hát a fotói...Ági a bejegyzéséből megtudhatjuk, hogy milyen kellemes gyermekkori emlékei vannak a közös püspökkenyér sütögetésről, különösen a hozzávalók megdézsmálásáról. A képeken szereplő gyönyörű csipketerítő is a recept kiötlőjétől, Messzemamájától származik.


2. Reni, az Így is lehet... kis konyhám nagy kalandjai blog írója egy reformosított régi családi receptet hozott nekünk. A bejegyzésből megtudhatjuk, hogy karácsony környékén közös családi tevékenység volt náluk a keksz bonba készítés. Reni szerint ebből a sütiből sosem lehet eleget készíteni és ezzel maximálisan egyet tudok érteni. 



3. Zsuzsa, a Teller-Cake blog írója igazi diós finomsággal örvendeztetett meg minket, hiszen a nagymamájától tanult diós kiflicskékkel nevezett a játékra. Az is a jó ebben a receptben, hogy a gyerekeket is be lehet fogni a segítségével egy kis konyhai munkára, Zsuzsáéknál ez családi tradíció. A képen szereplő kék kötény Zsuzsa nagymamájáé volt, örülök, hogy a játékkiírásnak megfelelően ez a  családi ereklye is szerepel a fotón. 


4. Szilvi, az Egy falat Svájc blog írója húgával együtt készült a játékra. Nagymamájuk kedvenc receptjét készítették el, ami nem más, mint a képviselőfánk. A fánkocskákat finom házias főzött krémmel töltötték meg, hát lehetne erre nemet mondani? Az elkészült fánkokat a nagymama cuki desszertes tálján fotózták le, amit nagyon megirigyeltem. 


5. Tortafüggő Marisz Néger kockával nevezett a játékra. Ennek a receptnek az az érdekessége, hogy bár Marisz édesanyja gyakran készítette ezt a süteményt, az eredeti recept azonban az idők során feledésbe merült, így Marisz kénytelen volt saját gyermekkori emlékei alapján reprodukálni ezt a fantasztikus édességet. És hogy hogy sikerült megbirkóznia ezzel a feladattal? Az eredmény szerintem önmagért beszél...


6. Konyhavirtuóz egy klasszikus karácsonyi süteménnyel, zserbóval nevezett a játékra. A képeket elnézegetve a receptben nincs hiba, és nem is lehet, hiszen generációról generációra öröklődik náluk ez a recept. Én mindenképpen elfogadnék belőle egy tepsivel :)


7. Andi, az AranyTepsi blog írója mákos babájkát készített nagymamája receptje alapján. Vigyázni kell a recepttel, hiszen a bejegyzésből kiderül, hogy babájka kedvelőknek ez csupán egy egyszemélyes adag :) Örülök, hogy a játékkiírás hozzásegítette Andit ahhoz, hogy ezt az örök klasszikus receptet hosszú idő elteltével ismét elkészítse. A képen szereplő horgolt terítőt Andi nagymamája készítette.


8. Orsi alias Kabóca igazi "szájban szétomlós", vaníliás kiflicskéket hozott nekünk. Orsi nosztalgikus bejegyzését olvasni külön öröm, hiszen rendkívül könnyed és olvasmányos stílusban idézi fel gyermekkori sütögetős emlékeit, melyek közül a legfontosabb és egyben leghumorosabb éppen ehhez a recepthez kötődik. Orsi valószínűleg egy életre megtanulta, hogy a porcukrot nem szabad összekeverni a liszttel :)


9. A sok ünnepi édesség után igazán üdítő lehet Beatrix, vagyis Csigabige régi családi recept alapján készült kerekes sajtos pogácsája. Egyet tudok érteni Csigabigével abban, hogy nincs olyan gyerek, aki ne szeretne segédkezni a pogácsakészítésben. A képeken láthattok egy nagyon aranyos, piros alapon fehér pöttyös kis kötényt is, amit Beatrix nagymamája varrt az ő "kiskuktájának". 


10. Timi, a Brioche Blog írója egy szerb klasszikussal, a prójával nevezett a játékra. A recept a nagymamájától származik. Aki nem tudná, a prója tulajdonképpen egy kukoricalisztből és túróból készült, kellemesen sós ízű sütemény, amit nagyon sokféleképpen lehet még variálni. Timi részletes fázisfotókat is csatolt a bejegyzéséhez, így a siker garantált, én legalábbis biztosan ki fogom próbálni ezt a receptet (is). 


11. Fűszermánia Gabi elhozta nekünk "A tortát", egy pihe-puha diós piskótás, főzött csokikrémes klasszikust, amely minden fontosabb családi esemény kötelező kelléke Gabiéknál. Bár Gabi saját bevallása szerint nem egy gyakorlott sütögető, és csak a játékkiírás miatt jelentkezett a játékra, véleményem szerint ez a torta fantasztikusan sikerült. Külön köszönet a részletes fázisfotókért.


12. Zsófi a SweetHome blog írója egy igazán különleges és nagyon hosszú nevű meggyes-diós-mákos-vaníliapudingos palacsintatortával jelentkezett a játékra. Zsófi nagyon nehezen tudta eldönteni, hogy nagymamája melyik receptjét válassza, de végül a "palacsinta szerdák" emlékére ezt a fantasztikus ízkombinációjú palacsintatortát választotta. Véleményem szerint jól döntött, nem csoda, hogy a család alig tudta kivárni a fotózás végét. 


13. És végül következzen az én  konyakmeggy recepten, az én drága Nagymamikám emlékére, a régi konyháját idéző környezetben fotózva. 

Már csak egy dolgom van, át kell adnom a stafétát, hogy ez a csodálatos játék még sokáig fennmaradhasson. Úgyhogy a következő forduló házigazdája: 
Szilvi, az Egy falat Svájc blog írója 
Sok sikert kívánok neki a következő fordulóhoz!

2015. január 9., péntek

Konyakmeggy házilag




Mint már említettem ebben a hónapban én szervezem a SAD! aktuális fordulóját, melynek témája a "Nagyi Titka". Ennek megfelelően mindenképpen valami klasszikus bonbonnal akartam előrukkolni, választásom végül a konyakmeggyre esett és nem véletlenül. Nagymamám egyik kedvenc édessége a konyakmeggy volt. Az első helyet a Merci csokoládé foglalta el, amit nagymamám nemes egyszerűséggel csak "merci"-nek hívott, így fonetikusan. Emlékszem mindig félretette (értsd.: eldugta) a kedvenceit, nekem csak azokat adta oda amiket ő nem annyira szeretett. Valószínűleg ez is közrejátszhatott abban, hogy elkezdtem saját készítésű bonbonokat gyártani itthon. De sajnos ő ezt már ne érhette meg, pedig biztosan nagyon örült volna az új hobbimnak. Egyébként a nagymamám nagyon jól tudott sütni, fiatalabb korában névnapokra rendszeresen elkészített vagy hatféle tortát, hihetetlen hogy volt erre energiája. Én is tőle tanultam meg sütni, egyik legkedvesebb emlékem vele kapcsolatban az, amikor együtt készítettük karácsonyra a bejglit, a vágott mézest és a pozsonyi kiflit. Eredetileg úgy terveztem, hogy a bonbon mellé készítek még egy családi klasszikusnak számító József-tortát is minitorta kivitelben, de megvallom őszintén erre már nem jutott időm itt a nagy vizsgaidőszaki hajtásban, de ami késik, nem múlik. Visszatérve a konyakmeggyre, szerintem ez egy olyan bonbon, amit így vagy úgy, de mindenki szeret, és mindenkinek vannak konyakmeggyel kapcsolatos kellemes gyermekkori emlékei. 


A konyakmeggy elengedhetetlen hozzávalója a konyakban áztatott meggy. Nem nagy dolog elkészíteni. Én általában fagyasztott magozott meggyet szoktam használni hozzá, de persze az lenne a legjobb, ha nyáron tenném el a friss meggyet, de megmondom őszintén, hogy nem tudok annyit eltenni nyáron, hogy az egész évre elég legyen, úgyhogy trükközni kell. A meggyet, ha fagyasztott, nem kell kiengedni, csak beleteszem egy akkora befőttes üvegbe, amibe pont belefér, és felöntöm konyakkal. A meggyet két hónapig szoktam a kamrapolcon pihentetni, ezalatt a meggy szépen megszívja magát konyakkal. Arra azért érdemes figyelni, hogy kisebb szemű meggyeket érdemes csak eltenni, hiszen az óriási szemek nem fognak beleférni a formába. 
A konyakmeggy másik fontos hozzávalója az Eszterházy fondant. Ez nem az a fondant, amivel tortákat szoktak burkolni, hanem az, amivel a minyonokat szokták áthúzni. Én eddig két formában láttam cukrászati boltokban, van olyan, amit por állagban árulnak és nekünk kell otthon feloldani (én ezt jobban szeretem, mert így több konyak kerül a bonbonba, hiszen csak konyakkal szoktam feloldani), és van olyan is amit készen formában árulnak egy kilós vödörben kimérve. Néezzük is akkor a receptet!

Hozzávalók (24 db-hoz):
- 380g étcsokoládé (az én formámmal 15g-os bonbonokat lehet készíteni, ami elég nagy, a csokoládé mennyisége formafüggő)
- 24 kisebb szem konyakban eltett meggy
- 3-4 ek. fondant

Elkészítés:
1. A csokoládét temperálom, és kiöntöm vele a bonbonformát. Pár percre hűtőbe helyezem a formát, amíg a csoki megszilárdul. 
2. A meggyszemeket kiszedem az üvegből és papírtörlőn egy kicsit felitatom őket. Minden mélyedésbe teszek egy szem meggyet.
3. A fondanthoz (por állagú) teszek pár kanálnyit a meggyes konyakból. Tényleg óvatosan kell adagolni, mert az sem jó, ha túl sűrű, de az sem jó, ha túl híg, olyannak kell lennie, mint egy sűrű ragasztónak, vagy mint a majonéznek. Ha ezzel megvagyok, kiskanállal a meggyszemek tetejére adagolok egy kevés fondantot. A fondant nagyon gyorsan meg fog kötni, nem kell külön pihentetni a formát.
4. Gyorsan megtemperálom a maradék csokoládét és lezárom vele a bonbonformát. Ennél a bonbonnál különösen nagyon kell figyelni erre a lépésre, hiszen, ha nincs lezárva a bonbon, akkor a konyak elkezd majd szivárogni. De ha egy kicsit szivárog, az még nem nagy tragédia, ha a formából való kifordítás után nyomban fóliába csomagoljuk őket, akkor még megmenthetőek. 
5. A konyakmeggynek legalább egy hétig szobahőmérsékleten kell állni, hogy a konyak fel tudja oldani a fondant. De az sem baj, ha tovább áll, hiszen nem romlik meg.




2015. január 1., csütörtök

BUÉK!!! Maracujás marcipános bonbon egy kis pezsgővel




Boldog Új Évet Kívánok minden kedves olvasómnak! Szilveszterre egy rendkívül egyszerű, de annál nagyszerűbb bonbont készítettem el, stílusosan a díszítést is az alkalomhoz igazítottam. Készítettem még egy csokoládé malackát is, remélem kitúrja az új évben a szerencsémet!

Hozzávalók (18 db-hoz):


- 280 g fehércsokoládé

- 70 g maracuja püré
- 120 g jó minőségű vagy házi marcipán
- 2-3 ek pezsgő

Elkészítés:

1. Először a tölteléket készítem el. Ehhez a marcipánt lereszelem, és kissé összemelegítem mikróban a maracuja pürével, botmixerrel homogén állagúra keverem. Végül hozzáadom a pezsgőt is. A tölteléket szobahőmérsékletűre hűtöm és habzsákba kanalazom.
2. A transzferfóliát méretre vágom és a mágnesen formába illesztem.
3. A csokoládét temperálom és kiöntöm vele a bonbonformát. A formát hűtőbe teszem, amíg a csoki megszilárdul.
4. A tölteléket beleadagolom a mélyedésekbe, hagyok helyet a lezáráshoz is. Pár percig hűtöm a formát, amíg a töltelék megbőrösödik.
5. A maradék csokoládét újratemperálom és lezárom vele a bonbonokat. Pár perc hűtés után kifordítom a kész bonbonokat a formából.




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...